A MULT ÁRNYÉKÁBAN.

miralenda igaz története.

SírósMIRALENDA IGAZ TÖRTÉNETE.1968-BAN SZÜLETTEM MEG.BÁR NE TETTEM VOLNA NEM ÉN KÉRTEM AZ ÉLETEM.NAGYON SZEGÉNY CSALÁD GYERMEKEKÉNT ÉLTEM.MIKOR MÁR MEGÉRTETTEM A DOLGOKAT.SOK MINDENT MEGTUDTAM AZ ÉLETRÖL.MINDENNAP AZT HALLOTTAM.HOGY MÉRT KELLET MÉG EGY LÁNYT A VILÁGRA HOZNI.EKKOR KEZDÖDTEK A BAJOK KEZDTEM UTBA LENNI MINDENKINEK MÉG ÁRUBA IS BOCSÁJTOTTAK ELAKARTAK ADNI A SZOMSZÉDNAK.BÁR UGY LETT VOLNA LEHET HOGY MÁSKÉPP ALAKULT VOLNA AZ ÉLETEM.5-ÉVES KOROMBAN ELKEZDTEM OVODÁBA JÁRNI SÜRÜ ERDÖK KÖZT KELLETT ÁTMENNEM.FÉLTEM MINT AHOGY A GYERMEKEK ÁLTALÁBAN FÉLNI SZOKTAK.DE INKÁBB MENTEM CSAK NE KELJEN OTTHON LENNEM.SZINTE MENEKÜLTEM.7-ÉVES KOROMBAN TÖRTÉNT A LEGROSSZABB DOLOG AMI ÉLETEM VÉGÉIG ELKISÉR.OLYAN DOLOG AMIT A MAI VILÁGBAN SZEXUÁLIS ZAKLATÁSNAK.HIVNAK.NEM TUDTAM FELFOGNI MIIS TÖRTÉNIK.VELEM CSAK AZT HALLOTTAM EGY FOLYTÁBAN.HOGY TUDOD KISLÁNYOM EZ OLYAN DOLOG AMIT ANYÁNAK NEM SZABAD ELMONDANI.TUDTAM UGYSEM HINNE NEKEM,SENKI IGY HALLGATTAM.BÁR NAGYON FÉLTEM.AMIKOR ISKOLÁS LETTEM NAGYON BOLDOG VOLTAM.HOGY KOLLÉGIUMBAN KERÜLTEM.AZT HITTEM ÖRÖKRE OTT MARADHATOK.MEGSZABADULVA MINDENTÖL.DE NAGY CSALODÁS ÉRT.ORDITOTTAM MINDENSAK NE KÉLJEN HAZA MENNEMÉJSZAKÁNKÉNT RÉM ÁLMOK GYÖTÖRTEK.ÁLLANDOAN SIRTAM FÉLTEM A KÖVETKEZŐ NAP FELÉBREDNI.HIÁBA HALMOZOTT EL AZ APÁM MINDENFÉLE JOVAL.CSAK A ROSSZAT LÁTTAM MINDEN EGGYES DOLOGBAN.VOLT OLYAN PILLANAT AMIKOR ÉDESANYÁM SZEMÉBE NÉZTEM SOHA NEM MONDTA KI AZT A SZOT AMIRE EGY KISGYERMEK.VÁGYIK A LEGJOBBAN AZT A SZOT SZERETLEK.7-ÉVES KOROMBAN MEGPECSÉLÖDÖTT AZ ÉLETEM SZERINTEM AKKOR ELDÖLT A SORSOM.NAGYON JO GYERMEK VOLTAM .ÉVEKEN ÁT IMÁTKOZTAM CSAK EGYSZER FELNÖJJEK. HÁT ELJÖTT AZ IDÖ .FELNÖTTEM DE SEMMI NEM VÁTOZOTT.MINDÉG OLYAN DOLOGBA KEZDTEM AMITÖL AZT HITTEM VAN KI UT.DE UJABB ÉS UJABB CSAPDÁBA ESTEM.MEGALÁZTAK OTT RUGTAK BELÉM AHOL TUDTAK.EGYIK NAP.18-ÉVES LETTEM AZT HITTEM MEGTALÁLTAM ÁLMAIM FÉRFIÁT.DE TÉVEDTEM HÁZZASSÁGOM EGY ÉVIG TARTOTT.AMIBEN A KIUTAT KERESTEM CSAK NEM TALÁLTAM.EZUTÁN KEZDÖDTEK A BAJOK.ELKEZDTEM INNI AZT HITTEM EZ MAJD SEGIT.DE MÉG NAGYOBB CSAPDÁBAN ESTEM.ÖSSZEJÖTTEM EGY FIUVAL AKI ÁLITOLAG SZERELEMBŐL.VERT MEG ÁLLANDOAN.A HIBÁT OTT KÖVETTEM EL HOGY HITTEM NEKI EBBŐL KIFOLYOLAG TEHERBE ESTEM ELAKARTAM VETETTNI.DE NEM VITT RÁ A LÉLEK A BARÁTOM IS MONDTA HOGY TARTSAMM MEG SEGIT NEKEM DE CSERBEN HAGYOTT .BEKERÜLTEM A SZÜLÖ OTTHONBAN AHONNAN HÁROM HONAPI KÖNYÖRGÉS UTÁN HAZA JÖHETTEM .NEM AKARTAM BENT HAGYNI A BABÁB.PEDIG SOKAN MONDTÁK HOGY HAGYJAM A KORHÁZBAN.HÁT NEM TETTEM.SZÉPEN NEVELTEM A KISLÁNYOM AMIKOR VISSZA KERÜLTÜNK.ELÖZÖ LAKHELYÜNKRE.FOLYTATODOTT TOVÁBB MINDEN.MÁR RETTEGTEM AMIKOR AZT HALLOTTAM HOGY AZ APÁM MEGINT A KOCSMÁBAN VAN TUDTAM HA RÉSZEG NEMFOG BÉKÉN HAGYNI.IGY ELSZÖKTEM OTTHONROL NAPOKON KERESZTÜL CSAVAROGTAM.NEM TALÁLTAM MÁS KIUTAT.1994-BEN.MEGISMERTEM A LEGUJABB PÁROM AKIRÖL AKKOR MÉG NEM TUDTAM HOGY ISZIK.ÖSSZEJÖTTÜNK.MELLETTE EGYRETŐBSZŐR NYULTAM A POHÁRHOZ.MEGVETTEM MAGAM AZÉRT AMIÉRT ROSSZ ANYA VOLTAM.AJÁNLATOKAT TOVÁBBRA IS KAPTAM AZ APÁMTOL.INKÁBB NEM MENTEM HAZA.98-BAN EGY NAPON MINDENT AMIM CSAK VOLT EGY PERC ALATT ELVESZTETTEM.ELVETTÉK A CSALÁDOM SZÉTHULLOTT AZ ÉLETEMROMOKBAN HULLOTTAK AZ ÁLMAIM.EZUTÁN MÁR NEM ÉRDEKELT SEMMI HARCOLTAM DE NEM HIBÁZTATOK SENKIT.HOGY VALAMIKOR MEGTUDOK E BOCSÁJTANI MAGAMNAK .NEM TUDOM.ELHAGYTAM AZ AKKORI PÁROM AKI AZOTA ELHUNYT.MOST TIZ ÉVE ÉLEK a világ legcsodálatosabb emberével.mikor megismertem álmodni sem mertem hogy valamikor a párom lesz.amikor kiderült hogy méhnyakrákos lettem .minden reményem elszált hogy további gyermekem lessen álmaim szertefoszlottak.de a jo isten segitett utamban küldte ezt a jo embert akinek köszönhetöen megváltozott az életem.immár tiz éve vagyunk eggyütt.pedig a mütétem után már nem voltam igazán nő.nem érdekelt a szex de ez nem rontott a kapcsolatunkon.amikor a szüleim megtudták hová kerültem egy csapásra én lettem a drága kislány mindenben segitettem őket.uymond anyagilag is .segitettem a testvéreimetis.rendszeresen látogattak.amig tudtam adni.most hzogy egy kicsivel.szegényebb lettem már látni sem akarnak.tudom hogy nem szerettek.de nagyon hiányzik az én édesanyám aki az elött még azt is letagadta hogy vagyok.most ott tartok.hogy lelkileg összetörtem.rémálmaim vannak.ugy érzem visszatért a mult.nagyon rossz mikor álmomban édesanyámnak kiabálok hogy segitsen.nem érzem jol magam gyakran sirok.nem merek apám kocsijába szálni.ha meglátom elfog a remegés félek még a mai napig is csak arra a kis fehér házikora amit az erdöben látok álmomban nem tudok rájönni.mért álmodom rola.nagyon fájnak a multbéli események.keresem a gyermekeim évek ota de csak falakban ütközöm.édesanyámat.fél éve nem láttam.hogy boldog vagyok e nem tudom.talán ha megtalálom a lelki békémet.talán ha nem lesznek rém álmaim.most iskolába járok.nagyon jol érzem magam az osztálytársaimmal.beiratkoztam a templomban egy tanfolyamra.misékre járok.10-éve egy csepp alkoholt nem iszok.és nem is fogok.de a sebbeim soha nem fognak begyogyulni.nagyon korán megtudtam.mi a szex azota is gátlásaim vannak.és nagy fájdalmaim.igy a párommal eldöntöttük.szex nélkül.éljük az életünket.ami igy jo.idöközben apám meglátogatott mikor azt mondta gyerünk el kocsikázni.egy világ omlott össze bennem.ujbol összetörtem éjszakákon át zokogok.álmaim már nincsennek.pedig volt egy ami arrol szolt volna.hogy állok a kapuba jön édesanyám én a nyakába ugrok mint egy kis gyerek.és azt mondja nekem.édes kislányom szeretlek.szerintem ez csak álom marad.igy ennyi idős fejjel már nem igazán álmodozom.csak sirok.egre csak fáj a szivem.tudom énis hibáztam soha még élek nem bocsájtok meg megamnak.talán majd azoknak az embereknek akik vétkeztek ellenem .majd a jo isten megbocsájt.talán egyszer énis megbocsájtok az apámnak.de hogy mikor azt nem tudom.gondolkoztam rajta hogy megkéne.nehogy tul késö legyen de nemm megy.én álom világban éltem.amit elértem magamnak.és leendö páromnak köszönhetem.hálás vagyok a jo istennek.hogy öt nekem adta.most kérdezem töletek.folytassam e tovább az életem tőrténetét..MIRALENDA IGAZ TÖRTÉNETE.2-IK RÉSZ.HIHETETLEN DOLGOK TÖRTÉNTEK VELEM MOSTANÁBAN.minden éjjel kisért valami vagy valaki.elkezdtem kegyetlenül félni.álmomban sirok.hivom édesanyámat aki már nagyon hiányzik.nem tudom mit tegyek . megprobálok egyre többet bizonyitani az embereknek.ennyire reménytelen esett lennék.hát nem is tudom.aza kérdés megtudnék e bocsájtani magamnak.talán soha,rossz anya voltam tudom nagyon nagyot hibáztam .talán soha nem kapom vissza amit elvesztettem.most ismét csalodnom kellet abban akit talán a világon jobban szerettem nagyon megbántva érzem magam.kezdtem már megbékélni magammal.kezdtem mindenben beletörödni.visszatérve a 80-vanas évekhez.talán elsem hiszitek,milyen dolgok történtek velem.nem akartam de megfogadtam most történjen bármi.mindent kiirok magambol.nagyot csalodtam akkor szép szavak voltak.talán boldog lehettem volna akkor ott de nem lettem.ismét hazakerültem.bár ne mentem volna még a ház közelében sem .addig fajultak a dolgok.hogy megszökésem után nagyon porul jártam.elkellet türnöm hogy férfiak aláznak.meg naponta megvertek.röhögtek.rajtam.ha ellenkezni mertem megrugdostak.olyan szinten hogy a végén már nem éreztem fájdalmat.végsö elkeseredésemben.minden félelmet magam mögött hagyva.elmenekültem.tudtam és éreztem hogy kitagadott leszek.de nem érdekelt.egy pár hét mulva rájöttem hogy terhes lettem.akkora fájdalmat éreztem aszivemben.istenem most.mit tegyek.döntöttem.mivel nagy bünnek.tartottam egy gyermek.elvetetését.igy megtartottam.tudom hogy mindég eszembe fog jutni,ha ránézek a gyermekemre,hogy milyen uton is született mi lesz ha megkérdezi.ki az apám. és valoban megkérdezte.mos megvethettek miatta de azt hazudtam hogy meghalt.mikor megszülettél.mondjátok meg nekem mit tegyek hogyan felejtsem el a multam mikor mindég van valaki aki az eszembe juttatná.most ujra szomoru vagyok.depresszios lettem.minden érdekelt ami most már nem.visszazuhantam az álmaimban.berárkoztam.ha kérdezik mi baj van. nem tudom sirás nélkül.elmondani.igérte anyukám hogy meglátogat azon a napon talán még a fák is virágba borultak.vártam egész nap tele voltam boldogsággal.az öszinte igéretre.jött a szomoru valoság.nem jött el egy világ omlott össze bennem.akkora fájdalmat éreztem.kegyetlenül sirtam.senki és semmi nem tudott akkor megvigasztalni.másnap mosolyogtam mindenen.pedig akkora keserüség és bánat van bennem hogy az leirhatatlan.már nem tudok szeretni.kitépték a szivemet.elrabolták.az álmaim.már nem tudok sirni.mindenkönny és bánat ami létezik megtöltötte a szivem.sokszor kérdem ezek után.érdemes e még tovább élni.nem tudom.csak álmodozom talán egyszer felébredek.és megértem talán,hogy hol hibáztam hol rontottam el.az biztos hogy én mindég és mindenki elött elismertem ha hibáztam.de most már tudom ki segithet rajtam.kérdés.ezt már csak a jo isten tudja.sok fájdalmat elviseltem és ezután is elviselem.de azt soha hogy a családom megtagadott.mindenem oda adnám egy anyai ölelésért és egy szoért.kislányom.szeretlek.ezt a verset irtam anyukámnak.fájdalmas szenvedésem naprol napra hosszab reményeim nincsennek magamra maradtam most itt vagyok egymagam az üres falak között.reményvesztett leány vagyok a boldogok.között.édesanya bocsás.meg nekem hogy megszülettem.én a szivem adnám neked.nics annál szebb szo én elmondom neked.édesanya nagyon szeretlek,gyere haza kérlek.mert megszakad a szivem.elmondanék egy titkot.melyet évek ota örzök de tudom nem hinnél nékem.keserüség és bánat önti el a szivem.nálam jobban senki nem szeret téged.egyetlen drága anyukám isten veled ha már nem kellek.bocsáss meg neke.hogy ennyire szeretlek.kérlek könyörgöm had öleljelek meg egyszer utoljára ha már többet nem tehetek had mondjam ki nagyon nagyon szeretlek.szeretném elmomdani a tévében a történetem hogyan lehet megváltoztatni egy életet.mikor szerelmes lettem nagyon boldog voltam amikor elöször megláttalak még nem is tudtam ki vagy  de utánna a hiányod egyre többször éreztem  vártam a pillanatot hogy ujra láthassalak. valami furcsaság öntötte el a szivem amikor elkezdtél beszélgetni velem. tudod mikor kérttem hallgass meg te meghalgattálelmondtam neked az életem történetét elmeséltem a multam neked  mikor véletlenül a szemedbe néztem láttam arcod mosolyát. hallottam csengö hangod  abban a pillanatban beléd szerettem. olyan vágyat éreztem hogy megölelhesselek mint még soha.emlékszel beszéltem neked egy kis szigetről amelyre szeretnék elmenni.te tudod csak igazán mit érzek és hogy mennyire szeretlek.téged.képes lennék feláldozni az életem mert tudom van földön tuli boldogság.minden éjjel veled álmodtam és kisirt szemmel ébredtem.most gyötrödöm érzem már nem birom sokáig. elmondani akkor még nem mertem azn érzéseimet.mert nem tudhattad meg mit érzek. de azt már tudom hogy a szivemben magammal vihetlek.s ugy akarok meghalni az irántad érzett szerelemmel a szivemben.én már nem akarok élni,nélküled üres lenne az életem de nem halhatok meg ugy hogy bocsánatot ne kérjek mindenért amit tettem valamikor.bocsánat az irántad érzett halhatatlan szerelmemért.kérlek hofehér mennyaszonyi ruhában temessetek el.és dobjatok egy szál virágot a siromra.ha elmegyek ne hivj vissza a megsárgult levél nem lesz többé tiszta.ha már elmentem ne ejts értem könnyet nekem meghalni.hidd el igy sokkal könnyebb.már pedig eltudok menni már pedig eltudok,mert már élni nem tudok nélküled. kimondom neked mily forron szeretlek. nincs is arra szo mit érzek.az szavakkal.elnem mondhato.már érzem kezdek belebetegedni és tudom nem birom sokáig, most ismét kiborultam nincs se éjjelem se nnappalom.ott ültem a padon.könnyek peregtek le az arcomon, és tudni akartam   amit talán te is tudni akarsz  amikor valakit igy szeretek mint téged az hirtelen eltünik a mély sötétségben.miért történik,mért pont velem történt, biztos van valami oka  de hogy viseljem el nélküled az életet. sehogy mert már nincs élet nélküled.istenem most hol vagy vajon mit csinálsz borzasztoan hiányzol. bocsássatok meg nekem ti akik valaha szeretettek.de tudjátok minden ember potolható,még én is.ugysem fogok hiányozni senkinek. mig tudtam adni addig jomvoltam a szüleimnek is. most hogy nem tudok adni kitagadtak borzasztoan fáj lelkileg összetörtem nem tudok beletörödni hogy mindent elvesztettem.drága egyetlen  drága kincsem szerelmem.te is bocsáss meg hogy oly sokszor megbántottalak.téged.olyan jo lenne elbeszélgetni veled.mégegyszer utoljára mielött meghalok.szeretnélek átölelni de ez mind csak álom marad.az isten áldja meg azt a drága áldott jo szived. drága kis virág én nem félek a haláltol,mert velem vagya szivemben és tudom találkozunk odaát.siromra tegyetek egy szál vadvirágot ez kisérje utam amerre majd járok.lehet hogy hullo könnyekkel álsz majd sirom felett hisz a koporso bár te nem tudtad  bezárta  legdrágább irántad érzett szerelmem.bus napjaim lassan lefognak telni odavágytam karjaid közt meghalni.elmondani neked mindég és mindörökké még a siron tul is szeretlek.most ujra eszembe jutottá lugyan mit mondanék neked ha látnálak. most ismét könnyezem, most már mindegy összeroppantam kiborultam mindenkit sikerült megbántanom. probálják kérdezni mi bajom  de nem válaszolok..ne probálj megmenteni mert már nem akarok élni, én azt hittem milyen csodálatosan szép az élet, de nagyot csalodtam.rákellett jönnöm.nincs miért élnem.nélküled semmi vagyok.ez a könyv ha  a halálom után a kezedbe kerül.kérlek.ne vess meg érte. elolvashatod mert neked szol drága kincsem. szivem egyetlen boldogsága  nem vagyok mélto hozzád,hisz csak egy kis pont vagyok a térképen.egy eltörölhetö,kis pont.most boldog vagyok mert elvihetem magammal,gyönyörű szemed arcod mosolyát,gyönyörű hangod.hogy szeretem igy beléd nem tudom de neis kérdezd  elég volt egy pillantás,.nem bucsuzom mert nincs kitől, egyedűl csak tőled drága kincsem, te vagy életem nagy szerelme,mikor átöleltél olyan boldogságot mint akkor éreztem.még soha nem érezterm olyat.szeretem volna ha örökké tart.majdnem kimondtam azt aszot szeretlek.hogy megtudnék halni érted.most megprobáltam aludni de nem tudtam mihánt lehunytam a szemem ott volt az arcod elöttem.sokat gondolok rád.nagyon sok rémálmaim vannak.feketeruhás emberekről álmodom.életem történetét ami gyerek koromtol felnőtt koromig elkisér szerettem volna megosztani anyukámmal,.de ugysem hinne nekem.de nem is érdekel. mert rájöttem nem szeret engem .pedig ugy szeretném megölelni ennyi idö után már hat honapja nem láttammég egyszer fogtam magam és elmentem hozzá megprobáltam átölelni de bár ne mentem volna ki, mert levegőnek néztek. pedig én nem tettem semmi rosszat.csak szerettem volna kimondani.édesaya ugy de ugy szeretem magát.nagyon fáj.bocsánatot akartam kérni hogy megszülettem.de lehajtott fejjel ősszetőrt szivvel jöttem el. egy csapásra összeomlott egy álom.romokban hever az életem.és az a sok titok ami bennem van már lassan megöl.ezek után kérdem én  van értelme élni szerintem nincs.pedig én mindent megtettem bizonyitottam.arrol álmodtam hogy hofehér ruhában az oltár elé vezet az akit a világon mindennél jobban szeretek. akinek kimondhatom a boldogito igent.jaj de szép álom.leirom hogyan képzeltem el.talpig érő hofehér ruhában fátyollal a fejemen  rozsacsokorral a kezemben belépek a templom ajtaján, oda sétálok az oltár elé, ahol vár az én boldogságom, és boldogan könnyekkel a szememben mondom ki  igen akarlak. mert az életemnél is jobban szeretlek. de az álombol felkellet ébrednem, most már tudom csak eltemetve lehetek fehérben rozsával a kezemben..de a siron tul is várni foglak, mert tudom egyszer majd találkozni fogunk. és én mennyaszonyként várlak téged az örökké valoságban..nagyon fáj hogy már nincs erőm és időm,elmondani mennyire mily odaadoan szeretlek.csak töled bucsuzom.drága anyám magátol nem bucsuzom,kitagadtak most már nem kellek senkinek, álmodni merek na és akkor mi van. az álmaim senki nem veheti el tőlem. megbocsájtani nem fogok  mert nincs miért odaadtam mindenem amim volt már nem tudok adni  ne gyertek ki a temetésemre, mert nélkületek akarok meghalni, az én drága egyetlen szerelmemmel a szivemben.utolso pillanataimban is rád fogok gondolni..és csak annyit mondok bocsáss meg nekem.volt egy történet amit megosztok veled. volt egy sziget ezen a szigeten élt egy lány  elment arra a szigetre a magával vitt emlékeivel, mindennap leste a tengert, hátha eljön az ö várva vártszerelme, de ahogy teltek a napok, az orák a percek, lassan a lány feladta a harcot. nem várt tovább a fájdalomtol meghasadt a szive. elemésztette a bánat, mégis egy mosollyal az arcán és a te kiejtet neveddel örökre némán. csendben elaludt..igy a kis sziget örökre magányos maradt. lehullottak a levelek, elszáradtak a virágok, mély csendes sivár maradtörökre belevésve a halhatatlan szerelem néma szavát.hát igy ért véget egy álom.pedig lehet hogy oda értél volna de tul késő volt.én egyfolytában csak rád gondoltam.most 2011.januárjában végkép összeomlottam.depresszios lettem.végső döntésre jutottam már nincs miért élnem.február hatodikán.gyogyszerekkel akartam végezni magammal.csak nem gondoltam hogy időben érkezik a segitség.talán isten akarta hogy megmentsék az életem.azonnal korházban vittek sulyos gyogyszer mérgezéssel.ugyanis tuladagoltam magam..én tudom hogy isten azért adta az életet hogy éljünk és nem azért hogy eldobjuk. de olyan kilátástalannak látom még most is az életem.és nagyon haragszom amiért megmentettek.hogy miért tettem azt ne kérdezze senki de a szivem azota is tele van fájdalommal.most ugyancsak gyogyszerrel kezelnek.ami nem igazán érdekel.hogy mi dolgom van a földön azt nem tudom de hogy van valami az biztos.és rákellett jönnöm hogy vannak emberek akik szeretnek.csak eddig nem vettem észre de még ezek után is azt vallom hogy ugy szeretlek.hogy képes lennék.meghalni érted.most már tudom hogy értelmet adtál az életemnek.köszönöm hogy vagy és létezel.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2
Tegnapi: 17
Heti: 32
Havi: 177
Össz.: 20 317

Látogatottság növelés
Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
A MULT ÁRNYÉKÁBAN. - © 2008 - 2024 - kisert-a-mult.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »